Odor Andrea

A védőnők olyan szakmai környezetben végzik tevékenységüket, ahol a fenntartók, munkáltatók, illetve munkahelyi vezetőjük jellemzően nem rendelkeznek védőnői képesítéssel. Így a munkáltatás és a szakmai irányítás különvált és egy sajátos vezető védőnői rendszer alakult ki.

A vezető védőnők látják el a védőnői tevékenység szakmai irányítását[1] és szakmai felügyeletét[2] az országos tisztifőorvos szakmai, módszertani útmutatásával. Az országos vezető védőnő a Nemzeti Népegészségügyi Központban, a fővárosi és megyei vezető védőnő a fővárosi és megyei kormányhivatalban, a járási (fővárosi kerületi) vezető védőnő a járási (fővárosi kerületi) hivatalban működik.

A fővárosi és a megyei vezető védőnő a kórházi védőnői, a Családvédelmi Szolgálat (CSVSZ) védőnői és a járási (fővárosi kerületi) vezető védőnői tevékenység szakmai irányítását és szakmai felügyeletét, míg a járási (fővárosi kerületi) vezető védőnő a területi védőnői és az iskola-védőnői tevékenység szakmai irányítását és szakmai felügyeletét végzi. 2018-ban 118 fő látott el vezető védőnői feladatokat.

A vezető védőnők a szakmai irányítás keretében segítik a jogszabályok, szakmai szabályok megismerését, betartását az egységes, megfelelő színvonalon történő jogszerű és szakszerű védőnői és vezető védőnői tevékenység megvalósítása érdekében. A vezető védőnőknek jól kell ismerniük a feladataik ellátásához szükséges jogszabályokat és szakmai szabályokat. Az eredményes szakmai irányításhoz szükséges alkalmazni – többek között – az asszertív kommunikációt, az együttműködő tárgyalás és konfliktuskezelés, a helyzetorientált és a stílusváltó vezetés módszereit. A védőnői szakmai irányítás eszközei az írásos tájékoztatás, a szakmai, módszertani iránymutatás, a szakmai véleményadás, a munkaértekezletek tartása, a szakmai látogatás, a szakmai megbeszélés, a szakmai program szervezése, a továbbképző konzultáció tartása, a tevékenység végzésének személyes megfigyelése, megbeszélése, együttműködés szakmai és civil szervezetekkel.

Az elmúlt öt évben kiadott fontosabb iránymutatások:

• Szakmai iránymutatás a területi védőnő gyermekvédelmi feladatainak ellátásához, különös tekintettel a korai észlelésre, jelzésre és az együttműködésre
• Útmutató a szülői megfigyelésen alapuló kérdőívek alkalmazásának felkészüléséhez vezető védőnők és területi védőnők számára
• Szakmai Iránymutatás a területi védőnői ellátás igénybevétele során az összeférhetetlenség kezelésének egységes eljárásához
• Szakmai iránymutatás védőnők és vezető védőnők számára a várandós anyák szoptatásra való felkészítéséhez
• Szakmai iránymutatás vezető védőnők számára a védőnői körzetek kialakításának véleményezéséhez
• Szakmai iránymutatás a vezető védőnői feladatok végrehajtásának egységes eljárásához
• Szakmai iránymutatása kórházi védőnői feladatok egységes ellátásához és szakmai felügyeletéhez

A védőnői szakfelügyelet a védőnői és a vezető védőnői tevékenység folyamatos javítása érdekében szisztematikusan vizsgálja a jogszabályon, illetve szakmai szabályon alapuló gondosan megválasztott paramétereket (indikátorokat, mutatókat). A kapott eredményeket összeveti a kitűzött célokkal, standardokkal és szükség esetén változtatást, illetve intézkedést kezdeményez.

A vezető védőnők a szakfelügyeleti tevékenységük során vizsgálják

1. a jogszabályok, a szakmai szabályok előírásainak végrehajtását,
2. a megelőzés, a gondozás, a szakvéleményezés szakszerűségét, eredményességét, minőségét,
3. a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
4. a panaszokat,

továbbá elvégzik a feltárt problémák értékelését.

Az elmúlt öt évben végzett országos szintű szakfelügyeleti vizsgálatok:

• Területi védőnők szűrővizsgálati tevékenységének országos szakmai felügyeleti vizsgálata 4 éves korú gyermekek esetében
• A CSVSZ működés minimum feltételeinek és tevékenységének országos szakmai felügyeleti vizsgálata
• Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet védőnőket érintő előírásainak országos szakmai felügyelete
• A területi védőnő gyermekvédelmi feladatainak szakfelügyeleti vizsgálata különös tekintettel a gyermekek védelmének rendszerével való együttműködésre a környezeti okból fokozott gondozásban részesült 3 év alatti gyermekek ellátásában
• Védőnői méhnyakszűrés országos bevezetésével és végzésével kapcsolatos tapasztalatok vizsgálata
• A területi és kórházi védőnők ellátóhelyének vizsgálata a szoptatást támogató környezet szempontjából

A vezető védőnői tevékenységnek fontosabb adatai, eredményei a 2018. évi és a 2015. évi jelentések alapján. [A szögletes zárójelben a 2015. évi adatok szerepelnek]

• vezető védőnői feladatokat ellátók száma:117 fő [116 fő]
• megtartott munkaértekezletek száma: 685 [664]
• szakmai látogatások, illetve személyes egyeztetések száma védőnői körben: 3460 [2932]
• szakmai megbeszélések száma a társszakmák, társágazatok képviselőivel: 1083 [2043]
• megtartott előadások száma: 915 [794]
• szakmai vélemények száma: 448 [465]
• szakmai javaslatok száma: 336 [394]
• szakmai felügyeletben részesült szolgálatok, intézetek aránya: 86,7% [89,9%]
• összes ellenőrzések (tevékenység, feltételek, egyéb hatósági) száma: 11078 [12286]
• egy vezető védőnőre jutott ellenőrzések átlagos száma: 94,7 [94,6]
• intézkedést igényelt ellenőrzések aránya 18,5% [18,6%]
• panaszok, közérdekű bejelentések száma: 29 [35]
  • kivizsgáltak száma: 29 [34]
    • jogos volt: 13 [11]; nem lehetett eldönteni: 4 [2], nem volt jogos: 12 [21].

A védőnői szakmai irányítási és szakfelügyeleti tevékenység a külső minőségügyi rendszer része. A minőségbiztosítás az a folyamat, amelynek végső célja minden egészségügyi tevékenység eredményének javítása az egészség, a funkcionális képesség, a gondozott, a beteg jóllétének szempontjából. A jövőben is fontos feladat a védőnői ellátás minőségének fejlesztése, mérése, különös tekintettel azokra a paraméterekre, amelyek esetében a rájuk ható struktúrák, vagy folyamatok megváltoztathatók.

Budapest, 2020. május 18.

Összeállította: Odor Andrea országos vezető védőnő  

---

[1] Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény; A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

[2] Az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletéről szóló 16/2019. (VII. 30.) EMMI rendelet