A védőnők olyan szakmai környezetben végzik tevékenységüket, ahol a fenntartók, munkáltatók, illetve munkahelyi vezetőjük jellemzően nem rendelkeznek védőnői képesítéssel. Így a munkáltatás és a szakmai irányítás különvált és egy sajátos vezető védőnői rendszer alakult ki.
A vezető védőnők látják el a védőnői tevékenység szakmai irányítását[1] és szakmai felügyeletét[2] az országos tisztifőorvos szakmai, módszertani útmutatásával. Az országos vezető védőnő a Nemzeti Népegészségügyi Központban, a fővárosi és megyei vezető védőnő a fővárosi és megyei kormányhivatalban, a járási (fővárosi kerületi) vezető védőnő a járási (fővárosi kerületi) hivatalban működik.
A fővárosi és a megyei vezető védőnő a kórházi védőnői, a Családvédelmi Szolgálat (CSVSZ) védőnői és a járási (fővárosi kerületi) vezető védőnői tevékenység szakmai irányítását és szakmai felügyeletét, míg a járási (fővárosi kerületi) vezető védőnő a területi védőnői és az iskola-védőnői tevékenység szakmai irányítását és szakmai felügyeletét végzi. 2018-ban 118 fő látott el vezető védőnői feladatokat.
A vezető védőnők a szakmai irányítás keretében segítik a jogszabályok, szakmai szabályok megismerését, betartását az egységes, megfelelő színvonalon történő jogszerű és szakszerű védőnői és vezető védőnői tevékenység megvalósítása érdekében. A vezető védőnőknek jól kell ismerniük a feladataik ellátásához szükséges jogszabályokat és szakmai szabályokat. Az eredményes szakmai irányításhoz szükséges alkalmazni – többek között – az asszertív kommunikációt, az együttműködő tárgyalás és konfliktuskezelés, a helyzetorientált és a stílusváltó vezetés módszereit. A védőnői szakmai irányítás eszközei az írásos tájékoztatás, a szakmai, módszertani iránymutatás, a szakmai véleményadás, a munkaértekezletek tartása, a szakmai látogatás, a szakmai megbeszélés, a szakmai program szervezése, a továbbképző konzultáció tartása, a tevékenység végzésének személyes megfigyelése, megbeszélése, együttműködés szakmai és civil szervezetekkel.
Az elmúlt öt évben kiadott fontosabb iránymutatások:
- Szakmai iránymutatás a területi védőnő gyermekvédelmi feladatainak ellátásához, különös tekintettel a korai észlelésre, jelzésre és az együttműködésre
- Útmutató a szülői megfigyelésen alapuló kérdőívek alkalmazásának felkészüléséhez vezető védőnők és területi védőnők számára
- Szakmai Iránymutatás a területi védőnői ellátás igénybevétele során az összeférhetetlenség kezelésének egységes eljárásához
- Szakmai iránymutatás védőnők és vezető védőnők számára a várandós anyák szoptatásra való felkészítéséhez
- Szakmai iránymutatás vezető védőnők számára a védőnői körzetek kialakításának véleményezéséhez
- Szakmai iránymutatás a vezető védőnői feladatok végrehajtásának egységes eljárásához
- Szakmai iránymutatása kórházi védőnői feladatok egységes ellátásához és szakmai felügyeletéhez
A védőnői szakfelügyelet a védőnői és a vezető védőnői tevékenység folyamatos javítása érdekében szisztematikusan vizsgálja a jogszabályon, illetve szakmai szabályon alapuló gondosan megválasztott paramétereket (indikátorokat, mutatókat). A kapott eredményeket összeveti a kitűzött célokkal, standardokkal és szükség esetén változtatást, illetve intézkedést kezdeményez.
A vezető védőnők a szakfelügyeleti tevékenységük során vizsgálják
- a jogszabályok, a szakmai szabályok előírásainak végrehajtását,
- a megelőzés, a gondozás, a szakvéleményezés szakszerűségét, eredményességét, minőségét,
- a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
- a panaszokat,
továbbá elvégzik a feltárt problémák értékelését.
Az elmúlt öt évben végzett országos szintű szakfelügyeleti vizsgálatok:
- Területi védőnők szűrővizsgálati tevékenységének országos szakmai felügyeleti vizsgálata 4 éves korú gyermekek esetében
- A CSVSZ működés minimum feltételeinek és tevékenységének országos szakmai felügyeleti vizsgálata
- Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet védőnőket érintő előírásainak országos szakmai felügyelete
- A területi védőnő gyermekvédelmi feladatainak szakfelügyeleti vizsgálata különös tekintettel a gyermekek védelmének rendszerével való együttműködésre a környezeti okból fokozott gondozásban részesült 3 év alatti gyermekek ellátásában
- Védőnői méhnyakszűrés országos bevezetésével és végzésével kapcsolatos tapasztalatok vizsgálata
- A területi és kórházi védőnők ellátóhelyének vizsgálata a szoptatást támogató környezet szempontjából
A vezető védőnői tevékenységnek fontosabb adatai, eredményei a 2018. évi és a 2015. évi jelentések alapján. [A szögletes zárójelben a 2015. évi adatok szerepelnek]
- vezető védőnői feladatokat ellátók száma:117 fő [116 fő]
- megtartott munkaértekezletek száma: 685 [664]
- szakmai látogatások, illetve személyes egyeztetések száma védőnői körben: 3460 [2932]
- szakmai megbeszélések száma a társszakmák, társágazatok képviselőivel: 1083 [2043]
- megtartott előadások száma: 915 [794]
- szakmai vélemények száma: 448 [465]
- szakmai javaslatok száma: 336 [394]
- szakmai felügyeletben részesült szolgálatok, intézetek aránya: 86,7% [89,9%]
- összes ellenőrzések (tevékenység, feltételek, egyéb hatósági) száma: 11078 [12286]
- egy vezető védőnőre jutott ellenőrzések átlagos száma: 94,7 [94,6]
- intézkedést igényelt ellenőrzések aránya 18,5% [18,6%]
- panaszok, közérdekű bejelentések száma: 29 [35]
- kivizsgáltak száma: 29 [34]
- jogos volt: 13 [11]; nem lehetett eldönteni: 4 [2], nem volt jogos: 12 [21].
- kivizsgáltak száma: 29 [34]
A védőnői szakmai irányítási és szakfelügyeleti tevékenység a külső minőségügyi rendszer része. A minőségbiztosítás az a folyamat, amelynek végső célja minden egészségügyi tevékenység eredményének javítása az egészség, a funkcionális képesség, a gondozott, a beteg jóllétének szempontjából. A jövőben is fontos feladat a védőnői ellátás minőségének fejlesztése, mérése, különös tekintettel azokra a paraméterekre, amelyek esetében a rájuk ható struktúrák, vagy folyamatok megváltoztathatók.
Budapest, 2020. május 18.
Összeállította: Odor Andrea országos vezető védőnő
[1] Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény; A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet
[2] Az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletéről szóló 16/2019. (VII. 30.) EMMI rendelet
